A lakáspiaci fellendülés az árakat is megemelte

A Magyar Nemzeti Bank friss lakáspiaci jelentése szerint 2024. január és augusztus között jelentősen élénkült a lakáshitelezés. Felfutásában a mérséklődő hitelkamatok és a növekvő reálbérek, valamint a 2023-ban elhalasztott kereslet megjelenése mellett a CSOK Plusz révén elérhető magasabb hitelösszegek is szerepet játszottak.

Kezdjük a legutóbbival: a program keretében átlagosan 26 millió forint kamattámogatott hitelt igényeltek a háztartások a második negyedévben, míg piaci alapon használt lakás vásárlására átlagosan 19 millió forintot vettek fel. A CSOK Plusz keretében augusztussal bezárólag megkötött támogatott hitelszerződések a lakáshitel-kibocsátás 22 százalékát adták, melynek 63 százaléka olyan igénylőkhöz kötődött, ahol még nincs gyermek.

Mind az új, mind a használt lakások esetében jelentősen javult a hitel segítségével történő lakásvásárlás elérhetősége, utóbbit a CSOK Plusz is támogatta az új gyermeket vállalók körében. A Hitelezési felmérés alapján a bankok mintegy ötöde a lakáshitelek iránti kereslet csökkenését érzékelte 2024 harmadik negyedévében, de a következő fél évben már ismét élénkülést várnak. A megkérdezett intézmények változatlanul hagyták a lakáshitelek feltételeit a harmadik negyedévben, és előretekintve sem terveznek változtatni azon.

Ugyanakkor a harmadik negyedévben a bankok fele az önkéntes THM-plafon kivezetését követően emelt a lakáshitelek felárán és a kockázatosabb hiteleken lévő prémium mértékén, így újra nagyobb szerepet kaphatott a kockázat-alapú árazás a lakáshitelek esetében. A megemelkedett forrásköltségek és az erősödő banki verseny ugyanis tartósan alacsony, egy százalékpont alatti felárakat eredményezett a lakáshitelek piacán. A CSOK Plusz figyelembevételével az ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,5 százalékra süllyedt

2024 augusztusára, míg az újonnan szerződött piaci lakáshitelek teljes-hiteldíjmutató szintje 6,8 százalékot tett kit. A 2024 júliusától igénybe vehető Otthonfelújítási Program első négy hónapjában összesen 4041 darab hitelkérelmet nyújtottak be, melyek alapján 25 milliárd forint értékű energiahatékonyságot javító beruházásra mutatkozott igény.

Az MNB friss értékelése szerint a lakáspiaci fellendülés, a bővülő kereslet miatt országos átlagban 9,3 százalékkal nőttek az árak a második negyedévben, az előzetes számok szerint pedig a harmadik negyedévben már 13 százalékos lehet a növekedés, Budapesten még durvább a helyzet, ott 14,7 százalékra számítanak.

2024 első három negyedévében országosan 20 százalékkal, Budapesten 18 százalékkal csökkent az átadott lakások száma 2023 azonos időszakához képest. 2024 első három negyedévében 8,6 ezer új építésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, 20 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, és ennél kisebb első féléves adat 2017-ben volt utoljára jellemző. A vizsgált időszakban a budapesti lakásátadások száma 18 százalékkal esett vissza, a fővároson kívüli településeken pedig 21 százalékkal.

Idén csökken és 2025-ben is csak enyhén növekedhet a lakásépítések száma. Előrejelzésük alapján 2024 negyedik negyedévében 11 százalékkal csökkenhet az új építések száma az előző év azonos időszakához képest. Az év egészében így 15,7 ezer lakás átadása várható (-16 százalék), melynél alacsonyabb értéket legutóbb 2017-ben láttunk. 2025 első három negyedévében is csak enyhe, 3 százalékos bővülésre számítanak éves alapon.

Fotó: pexels